Házasságkötési szándék bejelentése

Személyes bejelentés.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban: At.) 17.§-a szerint a házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetőnél bejelenthető. A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezető és - ha közreműködött - a tolmács aláírnak.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező házasuló vagy - ha a házasulók egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel - az egyikük a házassági szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti, amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a házasságkötés tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek továbbítja.

A házasságkötést megelőző eljárás során a házasuló személyeknek igazolniuk kell a személyazonosságukat és állampolgárságukat, a tervezett házasságkötés törvényes feltételeit és az anyakönyvvezető által feltett kérdésekre vonatkozóan nyilatkozatot kell tenniük.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:7.§ (2) bekezdése alapján a házasságkötés időpontja legkorábban a bejelentéstől számított harmincegyedik napra tűzhető ki. A jegyző e határidő alól indokolt esetben felmentést adhat.

Benyújtandó okiratok

  • a házasulók érvényes személyazonosító igazolványa vagy útlevele;
  • a házasulók személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítványa (lakcímkártya);
  • a házasulók születési anyakönyvi kivonata;
  • a házasulandók családi állapotának igazolása céljából:
  • elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó anyakönyvi okirat;
  • özvegy családi állapot esetén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastárs holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi okirat;
  • külföldi állampolgárok esetében: tanúsítvány, amely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló természetes személyazonosító adatait, nemét, lakcímét, családi állapotát, állampolgárságát és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságkötésének törvényes akadálya nincs. Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el. Amennyiben a tanúsítvány nem magyar nyelven került kiállításra úgy azt hitelesített magyar nyelvű fordításban kell bemutatni.

FIGYELEM! AZ ANYAKÖNYVI ELJÁRÁSOKBAN CSAK AZ ORSZÁGOS FORDÍTÓ ÉS FORDÍTÁSHITELESÍTŐ IRODA FORDÍTÁSA VAGY KONZUL ÁLTAL KÉSZÍTETT FORDÍTÁS FOGADHATÓ EL.

A házasulók bejelentése a névviselésről és a hivatalból kiállításra kerülő okmányokhoz szükséges adatok felvételezése

A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkoznak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A nyilatkozat a házasság megkötéséig egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig megváltoztatható.

Ha a magyar állampolgár házasuló a házasságkötést követően nem a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét kívánja viselni, az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésével egyidejűleg - ha hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz a házasuló - felvételezi a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához szükséges arcképmást, aláírást, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomatot.

Ha a házasuló a házasság megkötéséig megváltoztatja a házassági név viselésére vonatkozóan tett nyilatkozatát, az anyakönyvvezető intézkedik az új nyilatkozatnak megfelelő aláírás, valamint szükség esetén a jogszabályban meghatározott valamennyi adat felvételezéséről.

A házasságkötési szándék bejelentését követően a házasuló hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig tehet.

A házasságkötés helyszíne

Az At. 18.§-a alapján a települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget.

A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének engedélyezéséről a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését a jegyző akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy

  • a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják;
  • gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és
  • a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget jelölnek meg.

Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésénél, ha a jegyző az engedélyt megadta, és a felek a fent ismertetett feltételeket teljesítik.

A házasságkötés

Az At.27. §-a szerint az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki. A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem köthető házasság munkaszüneti napon, melyek az alábbiak: január 1.; március 15.; nagypéntek, húsvét; május 1.; pünkösd; augusztus 20.; október 23.; november 1.; december 24-26.

Az At. 29. §-a szerint a házasságkötéskor a házasuló az anyanyelvét is használhatja. Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.

A házasulók kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthető, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.

Az At. 30. § (5) pontja értelmében házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak.

A házasulók bejelentése a névviselésről

A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Ptk. 4:27.§-ában felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.

feleség a házasságkötés után

a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy

b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolhatja, vagy

c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja, vagy

d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

férj a házasságkötés után

a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy

b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

A fentiek mellett a férj, illetve a feleség házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket (összekapcsolt /kettős/ családi név). A házastársak a névviselésről megegyezhetnek. Ennek során figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a Ptk. alapján a házassági név családi nevekből képzett része egy vagy legfeljebb kéttagú lehet, továbbá, hogy – az összekapcsolt (kettős) családi név kivételével – csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét.

Megegyezés hiányában a felek a házasságkötést megelőzően viselt nevüket viselik tovább. (Kivétel, ha a feleség a házasságkötést megelőzően az előző férje nevét valamilyen -né toldatos formában viselte.)

Az At 20. §-a szerint a házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozhatnak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható.

Az ügyintézés díja

  • Munkaidőben hivatali helyiségben díjmentes.
  • Munkidőn túl hivatali helyiségben 15 000 Ft.
  • Munkidőn túl és hivatali helyiségen kívül 20 000 Ft.

 

Vonatkozó jogszabályok

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

429/2017. (XII.20.) Kormányrendelet az anyakönyvi feladatok ellátásának részletes szabályairól.

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

1979. évi 13. törvény a nemzetközi magánjogról.

 

Töltse le ingyenes mobilappunkat és értesüljön időben mindenről!

Megtalálható minden olyan információ, ami elsősorban a helyi lakosoknak szól és ezeket mind egy kattintással el tudja érni telefonon, vagy tud útvonalat tervezni az applikációval.